Néha elég egy rossz hangulatú kollega, egy ideges vásárló a sorban, vagy csupán a munka utáni csúcsforgalom, és máris megpecsételődött a hangulatunk hosszabb-rövidebb időre. Gondoljunk csak bele, ha embertársaink és környezetünk ilyen hatással tud ránk lenni, akkor a XXI. század legnagyobb világméretű eseménye vajon mennyire befolyásol minket?

 A Covid hatását már számos tanulmány vizsgálta az elmúlt két évben, és még 2020-ban az Óbudai Egyetem gazdasági karán is készült egy felmérés, amely a pandémia kockázatvállalásra gyakorolt hatására volt kíváncsi.

A vizsgálat során 261 embert sikerült online megkérdezni a koronavírus járvánnyal és a kockázatválallással kapcsolatban. Az eredmény kiértékeléséhez 204 érvényes teszt állt a vizsgálatot végzők rendelkezésére.

Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók 64%-a kockázatkerülőnek vallotta magát, míg 36%-uk inkább kockázatkereső. A kockázattal szembeni negatív hozzáállás legjobban a pénzügyi területen volt megfigyelhető a válaszadók körében (78%), míg érdekes módon az egészségügyi terület mutatta a legmagasabb értéket az  irracionális válaszok tekintetében: a válaszadók 20% -a egészségügyi kockázat tudatában is megtenne olyan dolgokat, amikről tudják, nem kellene megtenniük.

Összességében a vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a koronavírus hatására az emberek alapvetően kockázatkerülő attitűdöt vettek fel, noha több olyan eset is volt, ami azt mutatta: az ember társas igényeinek kielégítése érdekében hajlandó a kockázatvállalásra (pl. pandémiás helyzetben, korlátozások mellett ismerősökkel találkozik), ilyenkor tehát az egyéni igényeket a társadalmi szükségletek elé helyezték.

Forrás: Madarász Nikolett, Pásztor Barnabás, Dr. Lazányi Kornélia: Egyéni kockázatvállalási döntések a koronavírus
idején

(A teljes publikáció ITT olvasható)